Ahol börtön jár a háború bírálatáért: fokozódik a szigor Oroszországban

A hidegháborús idők elevenednek meg a jog szférájában is az oroszoknál: a Szovjetunió összeomlása óta először fognak perbe kémkedés vádjával amerikai újságírót orosz földön.

Az ukrajnai háború megindítása óta az orosz hatóságok kiemelt szigorral lépnek fel a korábban is büntetőjogi présbe fogott ellenzéki aktivisták ellen – orosz emberi jogi szervezetek ezt a törvényhozási-végrehajtási folyamatot követik és datálják.

2012-ben fogadták el azt a jogszabályt, amely szerint „külföldi ügynöki csoportnak” minősül minden külföldi tulajdonú ngo, és működésük regisztrációs kötelezettséghez köttetik. A nem sokkal később hozott új, hazaárulásról szóló törvény pedig az elkövetők és az elkövetési tevékenységek körét olyan tágra nyitotta, hogy

hiszen a jogszabály alapján az orosz nemzetbiztonsági szempontból veszélyesnek ítélt szervezet vagy állam képviselőjének nyújtott „anyagi, technikai, tanácsadói vagy egyéb segítségnyújtás” is büntetendő kategóriába tartozott már; és ebbe a bírói jogértelmezés szinte bármit beleérthetett, főleg, ha politikai elvárás is járult hozzá. Az ilyen típusú állam elleni bűncselekmények legmagasabb büntetési tétele 20 év börtönbüntetés volt.

A jogszabályok természetes módon szűkítették az orosz ellenzék és a nemzetközi jogvédő szervezetek együttműködését – a Kreml értelmezése szerint ezzel szűkült az orosz belügyekbe való külföldi beavatkozás tere, ellenzéki és nemzetközi értékelés szerint azonban az orosz szabályozás jogsértő, mert összemossa a jogvédő, a lobbi- és a kémtevékenységet, így

valamint teljes kontrollt vezet be az amúgy is gyenge civil társadalom felett.

Háború kívül, leszámolás belül

A háborús helyzet értelemszerűen hozta el magával a szigorítást, a rendkívüli állapotra hivatkozva az orosz hatóságok egy sor új szabályozást vezettek be. 2022 óta vétségnek számít, ha egy orosz állampolgár „háborúnak” nevezi a hivatalos kommunikáció által „különleges hadműveletnek” nevezett ukrajnai beavatkozást, ha bírálja az orosz fegyveres erők ottani tevékenységét, illetve ha valaki beszámol az orosz háborús bűnök, ukrán civil áldozatok hivatalosan letagadott létéről.  

A hatóságok keményen fellépnek az ellenzéki szervezkedések ellen, a háborúellenes tüntetéseket csírájukban elfojtják, a bíróságok pedig

– állítja a Human Rights Watch. Van, aki emiatt börtönbe is került, köztük néhány politikus is, a teljesség igénye nélkül például Ilja Jasin ellenzéki politikus, aki nyolc és fél, Alekszej Gorinov fővárosi képviselő, aki hét évet kapott, vagy Alekszandra Szkocsilenko, akit tavaly tavasszal szintén rémhírterjesztés vádjával vettek letartóztatásba.

A terrorellenes jogszabályok tágabb értelmezése is hatékony eszközzé vált az ellenzéki hangadók megrendszabályozására: ilyen vádak alapján számoltak hozzá a gazdasági ügyek miatt elítélt Alekszej Navalnij ellenzéki vezető büntetéséhez, vagy tartják előzetes letartóztatásban Lilja Csanyisevát, Navalnij egyik bizalmi emberét.

A „bírósági leszámolás” új ütőkártyája azonban a hazaárulás tényállása lett, Vlagyimir Kara-Murza ellenzéki aktivistát e jogi formula alapján vágták börtönbe.

A Kara-Murza-ügy

Kara-Murza 25 évet kapott a háború bírálatáért – ő lett az első, akinek esetében a bíróság úgy ítélte meg, hogy a Kreml és az orosz háború bírálata önmagában kimeríti a hazaárulás tényállását (hivatalosan az orosz hadsereggel kapcsolatos rémhírterjesztés és „nem kívánatos” szervezetekkel való kapcsolattartás volt a vád), és az orosz Btk. által e bűncselekmény esetére kiszabható maximális büntetési tétel.

Háborúellenes tüntetéseken való részvételért, az orosz háborús bűnöket elítélő, külföldön mondott beszédekért, a rendszer bírálatáért negyed évszázadot rács mögött tölteni aránytalan büntetés: orosz emberi jogi szakértők szerint egy palástolatlan politikai indítékú ítélet született, amely

Az orosz-brit kettős állampolgár Kara-Murza – aki a 2015-ben meggyilkolt Borisz Nyemcov ellenzéki vezető tanácsadójaként kezdte – az elmúlt húsz év során sok kárt okozott a Putyin-rendszernek, aktívan lobbizott azért, hogy a nyugati kormányok gazdasági szankciókat szabjanak ki az orosz emberi jogi helyzet és az állami korrupció miatt az abban felelős orosz tisztségviselőkre. A Magnyitszkij-törvény ennek nyomán született meg az Egyesült Államokban, és a hétfőn Kara-Murzára ítélet kiszabó bíró is az ezen jogszabály nyomán kivetett büntetőintézkedések egyik elszenvedője évek óta.

Vlagyimir Kara-Murza egy évet töltött előzetes letartóztatásban, büntetését egy szigorúan őrzött büntetőtáborban kell letöltenie – ismerősei aggódnak, hogy egészségi állapota miatt egy ilyen hosszú büntetést nem fog túlélni. 2015-ben és 2017-ben is mérgezéses merényletet követtek el ellene: egy nemzetközi oknyomozó újságíró csapat kiderítette, hogy az orosz titkosszolgálat (FSZB)

a 2020-es megmérgezésének napjaiban.

Kara-Murza az ítélet utáni üzenetében abbéli reményét fejezte ki, hogy Oroszország nemsokára magára eszmél, és felismeri, miféle bűnöket követett el nevében a Putyin-rezsim, míg nemzetközi szervezetek, államok külképviseletei tiltakoztak az ítélet ellen.

Idegen „ügynökök”, megfélemlítő lépések

Az orosz hatóságok a külföldi emberi jogi szervezetek kritikáival nem foglalkoznak, hiszen külföldi befolyásolási tényezőknek tartják őket – ez a nézet a szabályozásban is megjelent: 2022 áprilisában 15 külföldi nem kormányzati szervezet regisztrációját szüntették meg – köztük van a Human Rights Watch vagy az Amnesty International is –, így irodáikat végül be is zárták, illetve

Az állami üzenet világos volt, ahogy több ilyen civil szervezet vezetőjét perbe fogták, néhányukat pedig el is ítélték – ilyen például Mihail Joszilevics, aki tavaly májusban húsz hónapos, vagy Andrej Pivovarov, a Nyílt Oroszország Civil Mozgalom volt vezetője, aki júliusban négyéves szabadságvesztést kapott.

Az orosz cenzúra és hatósági nyomásgyakorlás miatt több orosz tulajdonú kereskedelmi média döntött úgy, hogy székhelyét külföldre teszi át. Több külföldi újság tudósítója is úgy ítélte meg, hogy biztonsági érdekében nem orosz területről tudósít már az orosz ügyekről, mivel a háború megindulása óta külföldi kémként kezelik őket a kormányzati emberek, munkájukat alig tudták végezni. Furcsa fordulat volt tavaly márciusban, hogy Oroszországban „szélsőséges” szervezetnek bélyegezték meg a Zuckerberg-birodalom közösségi oldalainak anyavállalatát, a Metát is.

és egyenesen a megfélemlítés eszközeként veti be külföldiek ellen: a Brittney Griner amerikai kosárlabdázó elleni indokolatlanul súlyos büntetést nem lehet másként értelmezni, mint üzenetet Washington számára. Ahogy Evan Gershkovich ügyét sem – a Wall Street Journal riporterét március 29-én Jekatyerinburgban kémkedés gyanújával tartóztatták le.

Evan Gershkovich esete

Az újságíró kedden jelent meg először a nyilvánosság előtt, ugyanazon moszkvai bíróság előtt, amely egy nappal korábban Vlagyimir Kara-Murza ellenzéki aktivistát hazaárulás miatt súlyos börtönbüntetésre ítélt. Ha a testület az ellene felhozott vádakat jogosnak ítéli, ő is 20 évig terjedő börtönbüntetésre számíthat.

Rossz előjel, hogy a testület azonnal elutasította a kérelmét, hogy óvadék ellenében szabadlábon védekezhessen.

A vádhatóság szerint az amerikai újságíró

tevékenysége túlmutat az újságírói működési körön, ezért kémkedésnek minősül. Gershkovich tagadja a vádat.

A Riporterek Határok Nélkül nevű újságíró szervezet szerint az amerikai újságíró a Wagner csoportról gyűjtött anyagot az orosz nagyvárosban, és egy ismeretlen személlyel történő éttermi találkozója után vitték el a rendőrök. Munkaadója, a Wall Street Journal szintén azt álltja, hogy újságírójuk nem tett semmi törvénytelent, a munkáját végezte csak, míg az első meghallgatásán részt vevő amerikai nagykövet szerint a Gershkovich elleni vádak alaptalanok.

Négy tucat állam adott ki közös nyilatkozatot, és prezentálta az ENSZ-ben, amelyben elítélik az orosz hatóságok fellépését a média működésének ellehetetlenítésére, illetve az amerikai riporter azonnal szabadon engedését követelik Moszkvától. Hírek szerint már Moszkvában van az amerikai kormányzat különmegbízottja, aki túszcsere-akciók végrehajtásában szokott részt venni.  

A politikai egyezkedések még működnek: Moszkva nagy kaliberű orosz rabokért cserébe hajlandó tárgyalásokba bocsátkozni, ahogy legutóbb Griner esetében is történt,

Oroszország tagságát felfüggesztették az ENSZ Emberi Jogi Tanácsában, önként otthagyta az Európa Tanácsot, majd amióta a Nemzetközi Büntetőbíróság az orosz hadsereg által elkövetett háborús bűncselekmények miatti felelőssége kivizsgálására nemzetközi elfogatóparancsot adott ki Putyin ellen, a Kreml úgy látja, nincs miről beszélni már. Az orosz hatóságok erődszerűen bezárkóztak, külföldi befolyásra gyanakszanak, a rosszhiszeműség diktál – épp, ahogy a hidegháború évtizedeiben.

Nyitókép: Vlagyimir Kara-Murza ügyvédjével, Maria Eismonttal beszél a moszkvai bíróság előtti tárgyalásán 2023. április 17-én   (forrás: Handout / Moscow City Court press service / AFP)